Új versekPallas irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1906 - 127 pagini |
Alte ediții - Afișează-le pe toate
Termeni și expresii frecvente
ajkam akarlak Áldalak Áldott legyen álmok álmom álom alvó Apolló aranyod árnyak ASTOR LENOX asszony átok avar Baál Boldog bolond boszorkák búgnak bukó bús csodáknak ligetében búsan büszke cifra csók csóknak csókos csönd Dalolj Döcög elébed élet fehér fehéren fejem felém fiad Forró földem aludni akar Gina gyermekünk Hahó halott Hát hegedőse hegyek Hiába Holnap hull járok jön kacagott kék Kiáltok Királyi bottal Királyném kivánlak köd könnyek hullnak Lalla Léda legszebb lelkem leszek máglya másé megöl Mennyi meredten Mese Mese-zajlás Messze Délen Midász Mohos Muzsikás nádas Napisten NEW YORK nézett nótás Óh jaj ölű Öröm Páris párzás ragyog rám reám rég régi Röpülj hajóm Sápadt Seb vagyok Sén sírva Sivatag sohse susogó nádak mezejében süket Szajna Szajna partján száll szállani szent szép szívem szomjas szomorú szomorún A könnyek szűz szűzi tán téged tó nevetett tüzes Ugar UGARON vágy vágyak Valahol Várnak reánk vén vér Véres vörös zúg zúgott
Pasaje populare
Pagina 82 - Az én hűtlen, beteg istenem Ülje itt mindig vad torát: A tűzcsóvás, felséges Öröm. Dalolj, dalolj, tovább. Tőled hallja a zsoltárokat E koldus, zűrös, bús világ S az életbe belehazudunk Egy kis harmóniát. Dalolj, dalolj. Idegen fiad Daltalan tájra megy, szegény: Koldus zsivaját a magyar Ég, Óh, küldi már felém. Fagyos lehellet és hullaszag Száll ott minden virág Felett. Elátkozott hely. Nekem: hazám.
Pagina 9 - Góg és Magóg fia vagyok én, Hiába döngetek kaput, falat S mégis megkérdem tőletek: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? Verecke híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall, Szabad-e Dévénynél betörnöm Új időknek új dalaival? Fülembe forró ólmot öntsetek Legyek az új, az énekes Vazul, Ne halljam az élet új dalait, Tiporjatok reám durván, gazul. De addig sírva, kínban, mit se várva Mégiscsak száll új szárnyakon a dal S ha elátkozza százszor Pusztaszer,...
Pagina 122 - Új VIZEKEN JÁROK Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse, Röhögjenek a részeg evezősre. Röpülj, hajóm, Ne félj, hajóm: rajtad a Holnap hőse. Szállani, szállani, szállani egyre, Új, új Vizekre, nagy, szűzi Vizekre, Röpülj, hajóm, Szállani, szállani, szállani egyre. Új horizonok libegnek elébed. Minden percben új, félelmcs az Élet, Röpülj, hajóm.
Pagina 102 - Az el nem dalolt csodaszép daloknak, A sohsem csókolt csókos asszonyoknak, A csak álomban élő büszke tettnek, A szép holnapnak, meg nem érkezettnek Vagyok királya, vagyok büszke hőse, Aki útálja a mát, ezt a holtat, Kinek az álma a szent, titkos Holnap S a szamárfüles Midász volt az őse.
Pagina 65 - Régmult virágok illata Bódít szerelmesen. Csönd van. A dudva, a muhar, A gaz lehúz, altat, befed S egy kacagó szél suhan el A nagy Ugar felett.
Pagina 51 - A Tisza-parton. Jöttem a Gangesz partjairól, Hol álmodoztam déli verőn, A szívem egy nagy harangvirág S finom remegések: az erőm. Gémes kút, malom alja, fokos, Sivatag, lárma, durva kezek, Vad csókok, bambák, álom-bakók A Tisza-parton mit keresek?
Pagina 34 - Testedet, a kéjekre gyultat, Hadd lássam mindig hóditón, Illatos vánkosán a multnak. Meg akarlak tartani téged, Ezért választom őrödül A megszépítő messzeséget. Maradjon meg az én nagy álmom Egy asszonyról, aki szeret S akire én örökre vágyom. Csak jönne más Hódolni kergettem elébed A vágyak éhes csapatát, Nomád, vad, büszke csapatát A vérnek.
Pagina 47 - Ezerszer gondolt csodaszépet, Gondolt halálra, borra, nőre, Minden más táján a világnak Szent dalnok lett volna belőle. De ha a piszkos, gatyás, bamba Társakra sa csordára nézett, Eltemette rögtön a nótát: Káromkodott vagy fütyörészett.
Pagina 81 - S elránt az alkonyat. Most fűt bolond-sok álmom alá A füttyös, barna szörnyeteg. Holnap fehérebb én leszek-e? Vagy a svájci hegyek ? Holnap fehérebb én leszek, én Téli sírkertek szele jő, Küldi már a csókjait nekem A magyar Temető. Óh az élet nem nagy vigalom Sehol.
Pagina 108 - S meglékeltem a fejemet, Agyamba nézett s nevetett. (Vad vágyak vad kalandorának Tart talán?) S térdre hulltam ott. A zúgó Élet partján voltunk, Ketten voltunk, alkonyodott: »Add az aranyod, aranyod.