A magyarság néprajza, 2. kötet

ábra ahol alá Alföld Alföldön állat aztán Bátky betlehem boglya ból ből Budapest cséplés cserény díszítmény díszítő DÍSZÍTŐMŰVÉSZET disznó Duna-Tisza-közén Dunántúl Ecsedi i. m. egykor éppen Erdély Erdélyben erdélyi eredetű Ért Ethn fából faragott FEJEZETÉNEK föld főleg gazda gyakran halász halászat halat háló hálót hasz használják hegyes helyen HERMAN OTTÓ hím hímzés hímzések honfoglaló horgot horog Hortobágy hosszú inkább Iparm ják JANKÓ jószág jószágot juhász Kalotaszeg kalotaszegi kasza Kecskemét készült kívül kőkor kötik közé különösen legelő leginkább levő lovat Magy magyarság másik mértani jellegű Mezőkövesd mívelés mult század Muskátli Nagykunság néhol nép népi népművészet néprajzi nevezik nomád nyáj nyél ostor ősi őskori össze pásztor pásztorok például rakják régebben régen régi rendesen sőt szalmát szarvasmarha szavunk székely Székelyföld székelykapu szekér szénát Szentes szerszám szerszámok szérű szilaj SZÓRÁS tábla tárgyi télen terelő Tiszántúl többnyire török újabban újkeresztény vejsze Viski Károly víz